nyomtat

megoszt

Hermann-palota, Arad
Utolsó frissítés:  2010-03-17
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese


A műemlék adatai
Cím: Bulevardul Revoluţiei 96.
Kód: AR-II-m-B-00556
Datálás: 1883

Történeti adatok
Arad főútjának egyik legelegánsabb palotáját a gazdag aradi kereskedő Hermann Gyula, és felesége építtette az 1880-as évek legelején. Eredetileg négy luxus-apartmant alakítottak ki benne, az épület mögött pedig gondosan tervezett kert és udvar terült el. Hermann Gyula Tóth András épületszobrászt (a szalontai Kossuth szobor alkotóját, Tóth Árpád költő édesapját) bízta meg a ház díszítésével.

A műemlék leírása

Az U alaprajzú, kétemeletes épület Arad főutcáján áll, főhomlokzatával illeszkedve annak zártsorú beépítéséhez. Homlokzata szabályos, elegáns kialakítású, 2 +7+2 tengelyét a középtengelyre szimmetrikusan alakították ki. Az első és az utolsó két tengelyt az emeletek szintjén húzódó gazdagon díszített korinthoszi fejezettel ellátott falpillérek keretezik két oldalról. A fejezetek mindegyikéről egy-egy maszk tekint alá. A falpillérek törzse kannelúrázott, vízszintesen pedig áttört, szorosan font indaköteg osztja őket öt egyenletes szakaszra.

 

A földszint falfelületén rusztikázott vakolat, a nyílások körül és a sarkok mentén szintén vakolatból alakított armírozás látható. Az emeleti pillérek vonalában sarokarmírozás határolja a homlokzat két szélső duplatengelyét. Az üzlethelyiségek kirakatai és bejáratai felköríves záródásúak, az első és az utolsó - dupla tengely - a főtengelyben nyíló kapunyílással megegyező szélességű. A főtengely két oldalán elhelyezkedő három-három üzletportált stilizált ión fejezetes, csavart törzsű, indadísszel körültekert, lábazatán maszkok szájából alácsüngő füzérekkel díszített rézoszlopok keretezik. A földszintet fogrovatos és tojásléccel díszített, erős kiülésű párkány zárja le, amely az emeleti erkélyek alatt golyvázódik.

 

 

A két emeleti szint falfelülete egyszerűen sávozott. Az első emelet nyílásai alatt az övpárkányra támaszkodó mellvédsor húzódik, amelyet összefüggő párkány zár le. A mellvédet a nyílások mindegyike alatt ballusztrád alkotja. A félkörös nyílások mindegyikét pillérekre támaszkodó, kagylós motívumokkal ellátott keret díszíti, ezt pedig a mellvéd párkányára támaszkodó aedikula-szerű vakolatdísz veszi körül: két oldalt volutás konzolokkal lezárt pilaszterek állnak, amelyek tört szegmensíves timpanont tartanak. Az ablakkeret és a timpanon közti mezőben fűzérdíszek által közrefogott kagylómotívum látható. A homlokzat két szélső dupla tengelyét azt első emeleten egy-egy íves zárterkély emeli ki, közepén az emelet ablakaihoz igazodó típusú félkörös ablaknyílás, két oldalán pedig egy-egy keskeny, egyenes záródású ablak látszik, fölöttük kis körablakok. Az erkélyek ablakait egy-egy, az erkélyt lezáró, tört vonalú párkányt tartó herma-alak választja el; alattuk lefelé keskenyedő, füzérrel díszített pilaszter áll, amely maszkos konzolra támaszkodik. Az erkélyek nyílásai alatt az emelet többi részéhez hasonlóan balluszteres mellvéd áll, a ballusztersorok között címerpajzs-szerű mezők sorakoznak. Mindkét erkélyt törtvonalú oromzat zárja le, amelyet levél és virágdísszel körülvett maszk díszít, és félkupolára emlékeztető kis bádogtető fed.

 
A második emelet ablakai egyszerűbb kialakításúak. Az egyenes záródású nyílásokat vakolatból képzett füles keretek veszik körül. Az ablakpárkányokat volutás konzolok támasztják alá, köztük kagyló- és füzérmotívummal díszített ablakkötény. A tört szegmensíves, párkányprofilú szemöldököket akantuszos fejezetre emlékeztető konzolok tartják, a konzolok közti mezőt volutás, maszkos, füzérdísszel ellátott ornamentika tölti ki.

 

Az egységesen kialakított nyílás-díszítésektől csak a középtengely különbözik.
Földszintjén nyílik a félköríves, kovácsoltvas díszekkel áttört és míves kilincs-címmel ellátott kapu. Két oldalán egykor Sámson és Herkules szobra állt, ezek a közelmúltan tűntek el nyomtalanul a homlokzatról. A kapu fölött igényes kovácsoltvas mellvéddel ellátott erkély. Az erkélyt tartó két volutás konzolt gazdagon megrakott gyümölcskosár díszíti, fölöttük golyvázódik a földszintet lezáró tojásléces, fogsoros párkány. Az erkélyre kivezető ajtó nyílása illeszkedik az első emeleti ablakok sorába, csupán a fölötte megfigyelhető díszítés lényegesen gazdagabb az ablakokénál.

 

A homlokzatot a tengelyekhez igazodó körablaksor zárja le, fölöttük erős kiülésű, fogrovatos, tojásléccel és akantuszos konzolsorral alátámasztott koronázópárkány, amely a homlokzatot tagoló falpilléreknél golyvázódik, a középtengely fölött pedig íves oromzattá magasodik. Az oromzati mezőt voluta- és levélsorral keretezett stilizált címerpajzs díszíti, amely évszámot vagy címert tartalmazhatott.

 

A párkány fölött, archív felvételek tanúsága szerint, alacsony pillérekkel tagolt mellvéd húzódott, amelyet a homlokzati pilaszterek és a középtengelyt kiemelő oromzat fölött antik mitológiai alakok és kővázák díszítettek. Az épület nyeregtetejét elegánsan tagolták a hatalmas kémények.

 

A homlokzat középtengelyében elhelyezett kapun keresztül jutunk az épület udvarába, a kapualjból jobbra nyílik az utcai szárny megközelítését szolgáló lépcsőház. A harántirányban nyújtott alaprajzú csehboltozatokkal fedett szakaszokból álló kapualj két falát maszkokkal díszített, szabálytalan ión fejezetes falpillérek, és hozzájuk hol balról, hol jobbról csatlakozó féloszlopok tagolják. Fölöttük a pilléreknél és féloszlopoknál golyvázódó párkány fut végig A pillérek között, néhol vakolatból készült profillal keretezett, bemélyített falmezőket alakítottak ki.

 

Az épület udvari homlokzatainak felületképzését az utcai homlokzatokéhoz igazították: a földszinten rusztikázott, az emeleteken sávozott vakolattal találkozunk. A belső folyosós, bérház jellegű homlokzatok többszöri átalakítások nyomait mutatják: befalazott földszinti árkádok, átalakított és az épület egykori jó ízlésétől, jellegétől teljesen elütő ajtó és ablaknyílások tűnnek fel. Az udvar a hátsó, a főutcával párhuzamos utca felől is megközelíthető.

 

A Hermann palota eklektikus épületének díszítőelemei leginkább a barokk formavilágából merítenek, szabályos elrendezése, de leginkább elegáns szobrászati elemei a stílus egyik legvonzóbb épületévé teszik az eklektikában egyébként meglehetősen gazdag városban.


Válogatott irodalom
Alföldi képes újság 17. sz. 1887. ápr. 24
Lanevschi, Gheorghe - Ujj János: Arad. Patrimoniul cultural construit. Arad, 2007. 70-71.
Pávai Gyula: Mesélő aradi házak. Nagyvárad, 2008. 17.
Ujj János: Arad építészeti emlékei. Nagyvárad, 2008. 97.



címkék

palota, Arad, neobarokk

Eszmecsere a szócikkről