nyomtat

megoszt

Régi római katolikus plébániaház, Gyergyószentmiklós
Utolsó frissítés:  2010-04-27
Szerző:  Emődi Tamás


A műemlék adatai
Cím: Márton Áron utca 9-11.
Kód: HR-II-m-A-12836.03
Datálás: 1758

Történeti adatok
A római katolikus templomtól északnyugatra, észak-dél irányba húzódó egyszintes plébániaépület magas, kétszer csapott nyeregtetejével és boltozott helyiségeivel a település egyik legrégebbi épülete.

A műemlék leírása

Kétmenetes alaprajza egy nagy, hossznégyzet alaprajzú központi helyiség köré északról és délről szerveződő két-két helyiségből, a nyugati főhomlokzata előtt kiugró későbbi előcsarnokból és a keleti oldalról csatlakozó két utólagos toldaléktérből áll.

 

A telek délnyugati részén elhelyezett kapun közelítőnek először a két déli helyiség díszes, külső homlokzatai tárulkoznak fel. A lábazatot változatos profilú párkány választja el. A lépcsőzetes, íves szélű sarokkváderezés által tagolt homlokzatokat gazdag profilú vakolatkerettel ellátott füles díszű ablakok törik át. A köténymezőben redőzött kendő által két karikára fűzött változatos virágcsokor helyezkedik el plasztikus stukkója helyezkedik el.

 

A félköríves záródású fülkében álló Szűz Mária szoborral díszített nyugati homlokzatnak a kiugró előcsarnokától északra húzódó része valamint az északi és keleti homlokzatok szerény kiképzésűek. A különböző méretű, egyeneszáródású szalagkeretes ablakok által áttört falsíkokat egyszerű lizénák keretezik és gazdagon profilált koronázópárkány zárja le. A hódfarkú cseréppel fedett tetőszerkezeten egy új és egy korábbi, szép profilú kémény emelkedik.

 

 

A délkeleti helyiség alatt húzódó, szegmensíves hevederívekkel tagolt pincehelyiség ablaka a déli homlokzatra nyílik, jelenleg a keleti homlokzatról közelíthető meg egy modern pincelejáraton keresztül. Eredetileg a nyugati homlokzatról nyíló bejárat vezetett ide, egy hosszú dongaboltozatos pincefolyóson keresztül. Ezt a lejáratot a kiugró előcsarnok építése miatt meghosszabbították egy hasonlóan modern lejárattal.

 

A délkeleti és északnyugati helyiségeket fiókos dongaboltozat fedi, a többi helyiségben síkmennyezet található. A délnyugati helyiség mennyezetét kartusokba szerkesztett, növénydíszes stukkóminta díszíti. Ugyanezen helyiség két ablakának mély rézsűjében vázából kinövő virágcsokrot ábrázoló polikróm falkép látható. A helyiség nyugati bejárata fölött, szegmensíves záródású, profilozott vakolatkeretbe elhelyezett építési emléktábla az 1756-os évszám mellett Sikó József plébános építtető nevét is megörökítette.

 

A 18. század közepi építkezést a vizitációs jegyzőkönyvek is nagyon szűkszavúan említik. Az építkezés előtti, 1721-es évből származó vizitációs protocollum még a jó állapotban lévő plébániaházról és melléképületeiről emlékezik meg. Az 1817, 1823, 1831-ből származó jegyzőkönyvek változatlanul az építtető nevét és az évszámot jegyzik fel, valószínűleg az emlékkő alapján, további információt nem tartalmaznak.

 

A déli és a nyugati homlokzatot díszítő gazdag, szimmetrikusan szerkesztet, fűzérdíszen csüngő dekorációk stílusa a tágabb térségben a 1780-1800-as években tért hódító, későbarokk stílusirány egy külön vonalának a copfstílusnak a díszítővilágára jellemző. Valamikor a századfordulón, vagy a 19. század elején végzett átalakítások alkalmával készült stukkók egyediségét növeli, hogy hasonló stílusú és azonos minőségi szintet képviselő külső homlokzati stukkódísszel nem találkozunk a település központjában, a 18-19. században kialakuló keleti részek polgári lakóházainál.




Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra