nyomtat

megoszt

Szent Péter és Pál római katolikus plébániatemplom, Brassó
Utolsó frissítés:  2010-04-07
Szerző:  Bálint Ágnes


A műemlék adatai
Cím: 500026 Brassó, Kolostor utca (Mureşenilor) 21. szám
Kód: BV-II-m-A-11470
Datálás: 1776–1782

Történeti adatok
1323 – a barcelonai egyetemes rendi gyűlés engedélyezi a domonkosok letelepedését Brassóban, 1342 – Cresche Miklós és neje Margit miseadománya: a mai Szt. Péter és Pál plébániatemplom helyén egykor állt domonkos kolostor és templom első okleveles említése, 1434 – híradás a domonkos kolostorról és templomról, a Reformáció után a gótikus domonkos kolostortemplom szentélyét a magyar evangélikus közösség használja, a hosszház és a kolostorrész raktár, 1711 – a templom átkerül a ferences rend tulajdonába, 1716 – a templom átkerül a jezsuiták tulajdonába, 1766 – a gótikus kolostortemplom lebontása, 1773 – Ignatius Wagenseil katolikus plébános Mária Teréziától kér segítséget a templom újjáépítésére, 1776. június 3 – az újjáépítés kezdete Uzoni Béldi János plébánossága idején, 1782-ig a templom barokk stílusban történő újjáépítése, Karl Joseph Lamasch építész tervei alapján és Mária Terézia császárnő támogatásával, 1782. szeptember 29 – Gróf Battyány Ignác püspök felszenteli az új templomot

A műemlék leírása

A Szt. Péter és Pál római katolikus plébániatemplom Brassó belvárosának délkeleti részén, az egykori városfallal határos telken áll, az egykori domonkos kolostortemplom helyén. A templom 18. századi építői fontosnak tartották a homlokzatnak a Kolostor utca vonalába való beépítését, ezért lemondtak a templom keleteléséről. Egyhajós templom sokszögzáródású szentéllyel és homlokzati toronnyal. A szentély északi és déli oldalához kétszintes sekrestye és oratórium csatlakozik, melyeket a szentély nyeregtetője egyetlen tömeggé kapcsol össze. Belsejében csehsüveg boltozatú hajó, csúcsíves, fiókos donga boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat található.


A szorosan az utca vonalába beépített templomnak csak a főhomlokzata látható, egyébként a környező épületek takarják. A homlokzat háromtengelyes tagolását főként a hullámzó kialakítás határozza meg, melynek értelmében a toronyalj a főhomlokzatból középen előreugrik. A tengelyeket kettős pilaszterek határolják és az axiális rész úgy lépik a homlokzat elé, hogy az azt szegélyező pilaszterpár a térben megkettőződik. A tengelyekben a földszinten félköríves és egyenes záródású ajtók nyílnak, melyek közül csak a két baloldalihoz vezet lépcső, az emeleten egyformán félköríves ablakok találhatók. A középső tengely ablaka fölött egyenes vonalú golyvázott szemöldök húzódik, mely felerősíti a zárókövet és az ablakot szegélyező két kisebb pilaszter fejezeteit. A szélső ablak fölött kifelé forduló, volutában végződő vízcseppre támaszkodó körnegyed szemöldökök egy háromkaréjos díszt zárnak közre.

 

A homlokzat hármas vízszintes tagolását az emeleteket elhatároló övpárkányok bekomponálása határozza meg és a fölfelé egyre könnyedebb felülettagolás jellemzi. A magas lábazat fölött a földszint vízszintesen kváderezett, a középső szint sima falfelületét a kissé előrelépő tagozatok bontják meg. A felső szintet a középtengelyben elhelyezett hullámos szemöldökű széles fülke dominálja, melynek armírozott, kettős pilasztereket utánzó szárkövei a szélső tengelyekből alakult oromfalakhoz kapcsolódnak. Ráül a hasáb alakú kétemeletes torony, melynek sarkait pilaszterek támogatják, illetve mind a négy oldalán íves záródású, zsalus harangablakok törik át, fölöttük találhatók az óralapok.

 

A főhomlokzat bejárata hármas, csehboltozatos előcsarnokba vezet, melynek északi helyisége ma az előcsarnok felé elfalazva, a templomból megközelíthető kápolnatér. Az előcsarnokból nyílik a hajó, kettős hevederívekkel tagolt háromszakaszos csehsüveggel fedett tere. A boltozatok a főhajó felé forduló két korintoszi oszlopból és ezeket szegélyező korintoszi pilaszterekből alkotott pillérkötegekre támaszkodnak. A kilépő kötegek határozzák meg a főhajóhoz csatlakozó hat oldalkápolna terét. Az oldalkápolnák negyedgömbből képzett boltozataihoz a boltozatot kitöltő kagylódísz kapcsolódik. Minden boltszakaszban nagyméretű, íves lezárású ablak nyílik. A vitrókat, az ablakok alján elhelyezett feliratok tanúsága szerint, a 19–20. század fordulóján adományozták brassói magyar-örmény családok (pl. Száva, Verzár, Zakariás). A hajó bejárati részénél, a templom egész szélességébe beépített, hullámos vonalú, baluszteres mellvéddel lezárt orgonakarzat épült, melyhez a fal vastagságában kialakított lépcsőkön keresztül, az előcsarnok szélső helyiségeiből történik a feljárás. A belső falfelületeket gazdag stukkódísz tagolja, a diadalív záradékában Brassó és Erdély címere, illetve a templom építésének éve. A boltozatokon kialakított medalionokban, bibliai jeleneteket ábrázoló falképek láthatók, amelyek már egy 20. század eleji felújítás során készülhettek. Az oldalkápolnákban historizáló mellékoltárok és gyóntatószékek állnak, a diadalívhez kapcsolódó, két szimmetrikusan elhelyezett baldachin alatt a szószék (délen, Kupcsay János munkája) és a barokk berendezés egyetlen fennmaradt darabja, egy Passau-i Segítő Szűz kegykép (északon).

 

A szentély gótizáló, a nyolcszög öt oldalával záródó, csúcsíves építmény. Csúcsíves kialakítású fiókos dongaboltozata a szentélyzáradékban korintoszi oszlopokra fut le, melyek konzolokon szentek faszobrait hordozzák (Szt. Antal, Szt. Péter, Szt. Pál, Szt. Ferenc). A homlokfalakat csúcsíves ablakok törik át, melyeknek vitrói szintén a századforduló adományaihoz kapcsolódnak, és Kratzmann Ede budapesti üvegfestészetében készültek. Az északi és déli oldalhoz kétszintes sekrestye, illetve oratórium kapcsolódik. A felső szintekre a diadalívhez kapcsolt lépcsőkön történik a feljárás, az emeleti termek pedig baluszteres vakmellvédekkel és kettős ablakkal kapcsolódnak a szentély teréhez.   


Válogatott irodalom
Treiber, Gustav: Die katholische Kirche. Das Burzenland. Hg. Erich Jekelius. Vol. III. Kronstadt, 1928. 150–152.
Entz Géza: Erdély építészete a 1416. században. Kolozsvár, 1996. 86–87, 125–126, 253–257.



Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra