Társadalmi nemi viszonyok
A tematikus szócikk leírása
A társadalmi nem tanulmányozása, azaz közismertebb nevén a gender studies, a múlt század nyolcvanas éveiben valahol a feminista tanulmányokból, illetve a women’s studies-ból nőtte ki magát, de mára már túllépett azokon a tendenciákon, amelyek a biológiai nemhez (és főként a nőiséghez) rendelt determinisztikus magyarázatokat próbálták feloldani és megkérdőjelezni. Bár sokan még mindig a nőkutatás szinonimájaként értelmezik a fogalmat, a gender ma már azt kívánja hangsúlyozni, hogy ha igazán meg akarjuk érteni a társadalmi nemi konstrukciókat, ezekből a kutatásokból nem maradhatnak ki a férfiak és a más típusú nemi kapcsolatok sem. A gender studies – éppen a nemi kapcsolatokon keresztül – a nemiség kulturálisan konstruált voltát mutatja meg, illetve általános értelemben a társadalmi egyenlőtlenségek természetét és a hatalmi viszonyokat is képes felfedni. Ezzel a szemléletével a gender belopta magát a nyugati humán- és társadalomtudományokba, ahol nemcsak mint módszert fogadták el, hanem világszerte lehetőséget teremtettek ennek kibontakozására, iskolák, tanszékek, kutatóintézetek létrehozására.
A gendernek a nyugatihoz hasonló fogadtatásáról nem beszélhetünk Romániában, sőt, még a genderszemléletű kelet-európai intézményesülési folyamatokhoz hasonlókról sem számolhatunk be. A genderprogramok Romániában a kilencvenes évek végén indultak, és főként az akadémiai szférában kaptak helyet. Ma a Bukaresti Egyetem Politikatudományok Karán belül, illetve a Temesvári Egyetemen van gender studies képzés, Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen működik Gender Studies Központ, a hasonló nevű mesteri képzési program pedig néhány éve megszűnt. Az akadémiai kereteken kívül, és nyilván ezekkel együttműködve, olyan nem-kormányzati szervek vállaltak fel gender-szemléletű kutatásokat, mint a bukaresti ANA, a FILIA Curriculum-fejlesztő és Gender Studies központ, a kolozsvári Desire Alapítvány, a Soros Alapítvány által működtetett Open Society Foundation, illetve az ugyanezen forrásból fenntartott Centrul Parteneriat pentru Egalitate.
A kutatók nem mulasztják el folyamatosan hangsúlyozni, hogy a romániai nemi rendszerek kutatása nem hunyhat szemet a posztszocialista társadalom olyan recens problémái fölött, mint a családon belüli erőszak, a nők gazdasági és politikai téren történő diszkriminációja, vagy a média által forgalmazott túlszexualizált képek, amelyek a nőket továbbra is a férfiakkal egyenlőtlen viszonyba pozicionálják. Talán emiatt is észlelhető a térségünkben zajló genderkutatásokban a feminista diskurzus erőteljesebb jelenléte, és a kutatások is többségükben inkább a nőkre, a nőiség problémájára koncentrálnak, mint általában véve a nemi kapcsolatokra.
Erdélyben a legjelentősebb írások e téren a kolozsvári EFES kiadónál jelentek meg, ezek az írások elsőkként foglalkoztak részletesen a kelet-európai, és ezen belül a romániai feminizmus és gender studies kérdéseivel. Ezt a szemléletet vitte tovább aztán a Desire Alapítvány kiadója is, ahol különböző gender tárgyú és feminista antropológiai munkák jelentek meg.
Az erdélyi magyar nyelvű, illetve az erdélyi magyarságról szóló társadalomtudományi kutatásokban csak szórványosan van jelen a gender szemlélet, ezt csupán az egyes munkák, és semmiképp sem programok, iskolák szintjén képzelhetjük el. A szociológiai felmérések, survey-ek nyomán az utóbbi években születtek olyan, az erdélyi magyar populációt reprezentáló szociológiai szövegek, amelyekben már a társadalmi nem mint változó megjelent. A szociológiai felmérések alapján a számadatok szintjén is világossá vált az, hogy az erdélyi társadalomban a női munkavállalók többszörösen is hátrányban vannak a romániai és az európai nőkhöz képest – erőteljes a vertikális foglalkozási szegregáció, és a hivatalosan mért értékeknél mélyebb a jövedelmi szakadék is. Az emancipáció pedig inkább a modernizációval együttjáró individulizációt jelenti számukra, és kevésbé a női szerepek megkérdőjelezését. Egy, a fiatalság körében történő felmérés is a patriarchális értékrend továbbélését mutatta meg az erdélyi magyar társadalomban. A romániai mintával összevetve kiderült, hogy a magyar fiatalok az országos trendekhez mérten jobban ragaszkodnak a hagyományos nemi szerepekhez.
A néprajztudomány, illetve az antropológia figyelmét sem kerülte el a társadalmi nem kérdése. Bár a nemi szerepek rendszerint fontos elemei a néprajzi elemzéseknek, a társadalmi nem ezen a tudományterületen leginkább mint a társadalmi folyamatokat leíró, illusztráló, és nem annyira elemző kategóriaként működik, és leginkább a párválasztás, a házasságkötés és születés, illetve a népszokások, a néphit és hiedelmek, valamint a gazdasági kérdések, mint pl. a munkamegosztás témájában került szóba.
Az erdélyi történeti munkákból hiányoznak leginkább a társadalmi nemi viszonyokra és a nemiség konstrukciókra fókuszáló elemzések, a kérdés olyan marginális témák, illetve marginális csoportok és intézmények kapcsán került csupán szóba, mint a prostitúció, a boszorkányság, valamint néhány rövid nőtörténeti munkában.
Válogatott irodalom
Kutatási jelentések
ANSIT: Starea socială şi aşteptările tinerilor din România. Barometrul de opinie publică. Agenţia Naţională pentru Sprijinirea Iniţiativelor Tinerilor, Bucureşti, 2008.
Kiss Tamás – Barna Gergő – Sólyom Zsuzsa: Tinerii maghiari din Transilvania 2008. Anchetă sociologică despre starea socială şi aşteptările tinerilor maghiari din Transilvania. Dimensiuni comparative. ISPMN Working Papers 2009, 12. http://ispmn.gov.ro/uploads/Kiss-Barna-Solyom.pdf
Open Society Foundation – Gallup: Barometrul de gen. 2000. http://www.soros.ro/ro/program_articol.php?articol=19#
Centrul Parteneriat pentru Egalitate: Cercetarea naţională privind violenţa în familie şi la locul de muncă. 2003. http://www.cpe.ro/romana/images/stories/materiale/CercetareViolenta_20031205_CPE.zip
Tanulmányok
Bokor Zsuzsa: Nők a deviancia határán. Az átmenet asszonyai Kolozsváron az 1920-as években. In Bakó Boglárka – Tóth Eszter Zsófia (szerk.): Határtalan nők. Kizártak és befogadottak a női társadalomban. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008, 165–180.
Bokor Zsuzsa: A prostituált teste mint az orvosi hatalom önlegitimációs eszköze a két világháború közötti Kolozsváron. In Jakab Albert-Zsolt – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. 4. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005, 65–100.
Feischmidt Margit – Magyari-Vincze Enikő – Zentai Violetta (szerk.): Women and Men In East European Transition. EFES, Cluj, 1997.
Geambaşu Réka: Patriarchátus a háztartás falain belül és kívül. Nemi egyenlőtlenségek az erdélyi munkaerőpiacon. Erdélyi Társadalom, 2008. 1, 2.
Geambaşu Réka: Nemek közötti egyenlőtlenségek Erdélyben és Magyarországon a 21–44 év közötti népesség körében. In Spéder Zsolt (szerk.): Központi párhuzamok. Anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón. Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései, 2009, 241–272.
Gergely Orsolya: Vállalkozás női módra. A székelyföldi női vállalkozók profiljának és motivációinak vizsgálata. PhD disszertáció, Corvinus Egyetem, Budapest, 2010.
Gyarmati Zsolt: A kolozsvári prostitúció dualizmuskori szabályozása. In Gyarmati Zsolt – Geambaşu Réka (szerk.): Rodosz tanulmányok 2003. Közgazdaság-, jog- és történettudomány, IV. Kriterion, Kolozsvár, 2004, 187–203.
Könczei Csilla: Ilonka néni. Editura Fundaţiei Pentru Studii Europene, Cluj, 2002. /Colecţia Studii Culturale/
Lőnhárt Tamás: Asociaţile femeilor maghiare din Transilvania în prima jumătate a secolului XX. In Cosma, Ghizela – Țârău, Virgil (ed.): Condiţia femeii în România în secolul XX. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 2002, 63–80.
Magyari-Vincze Enikő: The importance of feminist studies in Romania. Newsletter of the Interdisciplinary Group for Gender Studies at the Institute for Cultural Anthropology. BBTE, Kolozsvár, 2001, 2, 6–7.
Magyari-Vincze Enikő: Feminista antropológia elvek és gyakorlatok között. Egyetemi tankönyv. Editura Fundaţiei Desire, Cluj, 2006.
Magyari-Vincze Enikő: Diferenţa care contează. Diversitatea social-culturală prin lentila antropologiei feministe. Editura Fundaţiei Desire, Cluj, 2002.
Magyari-Vincze Enikő (ed.): Femei şi bărbaţi în Clujul multietnic. Editura Fundaţiei Desire, Cluj, 2001.
Magyari-Vincze Enikő – Cosma, Ghizela – Pecican, Ovidiu (ed): Prezenţe feminine. Studii despre femei în România. Editura Fundaţiei Desire, Cluj, 2002.
Nagy Olga: Asszonyok könyve. Magvető, Budapest, 1988.
Nagy Olga: A nők szerepe és helyzete a paraszti társadalomban. In Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 52–66.
Roth Mária: Gendered violence. In Magyari-Vincze Enikő –Mîndruţ, Petruţa (coord.): Gender, Society, Science. Editura Fundației Desire, Cluj, 2004, 477–559.
Zakariás Erzsébet: Asszonyélet Erdővidéken. Mentor, Marosvásárhely, 2000.
Válogatott irodalom