Erdélyi magyarok médiafogyasztása

Szerző: Kiss Tamás

A tematikus szócikk leírása



 

Az erdélyi magyarok médiafogyasztásának alapszerkezete viszonylag jól rekonstruálható az utóbbi években lefolytatott közvélemény-kutatások másodelemzésén keresztül. A következőkben elsősorban a Kisebbségkutató Intézet két (2011. januári,[1] illetve 2013. júniusi[2]) adatfelvételére, másodsorban egyéb közvélemény-kutatásokra fogunk támaszkodni.[3]

 

Televíziózás

 

Lényeges, hogy a médiafogyasztást a szabadidő-felhasználás, illetve általában véve az időbeosztás/időmérleg kontextusában tudjuk elhelyezni. Erre a 2011. januári vizsgálat nyomán nyílik lehetőségünk. Ez alapján a televíziózás központi jelentősége körvonalazódik. Az erdélyi magyarok ugyanis átlagosan napi 3 órát töltenek el tévékészülék előtt, ami a teljes szabadidejük 62,5 százalékát jelenti. A televíziózással eltöltött idő nagyjából megegyezik a romániai átlaggal, ami azonban nemzetközi összehasonlításban egy rendkívül magas értéket jelent. Az időfelhasználás szempontjából az egyéb média típusok jelentősége jóval kisebb. Az újságolvasás az olvasás címszó alá sorolódik. Ennek a jelentősége nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, viszont a romániai érték duplája (átlagban 45 perc naponta). A rádióhallgatás az egyéb szabadidős tevékenység címszó alá esik, amennyiben nem (munka vagy utazás közben végzett) háttértevékenységként jelenik meg.

 

Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában

 

Erdélyi magyarok (N=1165)

Románia (N=3410)

Munka, tanulás

Munka

5,0

4,6

Tanulás, szakmai felkészülés

0,8

0,7

Utazás otthonról a munkahelyig, iskoláig, ingázás

0,3

0,4

Háztartási munka (javításokat beleértve)

3,1

3,8

Más személyek felvigyázása (gyerekek, öregek)

1,2

0,9

Összesen

10,4

10,4

Szabadidős tevékenység

TV-nézés

3,0

2,9

Olvasás

0,8

0,4

Látogatás rokonoknál, barátokkal

0,3

0,3

Egyéb szabadidős tevékenység

0,7

1,3

Összesen

4,8

4,9

Pihenés, alvás

Alvás (éjszakai)

8,1

8,0

Pihenés napközben, délutáni alvás

0,7

0,6

Összesen

8,8

8,7

 

Az egyes tévécsatornák nézettségét a 2013-as adatfelvétel alapján tudjuk bemutatni. Ennek alapján a magyarországi csatornák dominanciája körvonalazódik. Egy erdélyi magyar átlagban naponta 100 percet néz magyarországi televízió-adókat, ami a (legfontosabb szabadidő-eltöltési formát jelentő) televíziózásra fordított idejének a kétharmada. A román tévéadókra fordított átlagos időmennyiség ezzel szemben csupán 46, az erdélyi magyar műsorokra (Erdély TV és az RTV magyar adásai) pedig 10 perc. A legnépszerűbb magyarországi tévéadó az RTL Klub, amit a Duna Televízió követ. Nagy a nézettsége ugyanakkor a két magyar közszolgálati csatornának (M1, M2), illetve a TV2-nek is. A román nyelvű csatornák közül egyedül a Pro TV van benne a legnépszerűbb öt csatornában.

 

 

 

Érdemes a tévézési szokások regionális és életkor szerinti eltéréseit kiemelni. A magyarországi adók átlag fölötti dominanciája figyelhető meg a Székelyföldön, illetve a Partiumban, valamint a fiatal (18-34 éves) generáción belül. A szórványterületeken[4] ezzel szemben az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Itt a magyarok majdhogynem fele-fele arányban néznek magyar és román nyelvű adókat. A pártopció és a médiafogyasztás közötti összefüggés szintén szignifikáns. Míg az RMDSZ és az EMNP/MPP szavazók nagyobb, addig a román pártokra voksolók kisebb arányban néznek magyar adókat.

 

 

 

Felvetődik a kérdés, hogy mióta jellemző a magyarországi médiatér ilyen mértékű dominanciája. A Partiumban (ahol foghatók voltak a magyarországi adók) ez már a rendszerváltást megelőzően megvolt, sőt akkor (román konkurencia hiányában[5]) még erősebb volt. Erdély egyéb vidékein a kilencvenes években csak a Duna Televízió volt elérhető, a magyar nyelvű kereskedelmi csatornák pedig csupán az ezredfordulót követően jelentek meg a kábelszolgáltatók kínálatában.

Gyakorlatilag ezt az állapotot tükrözi a birtokunkban lévő legrégebbi erre vonatkozó adatfelvétel, amit az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) 1999 februárjában az RMDSZ megbízásából készített. Ekkor a kutatók nem kérdeztek rá az egyes adók időbeni nézettségére, de így is kivehető, hogy a Duna Televízió, illetve a kilencvenes évek közepén elsőként beindult román kereskedelmi adó, a Pro TV voltak a legnépszerűbb csatornák. Az egyetlen csatorna, amely gyakorlatilag minden háztartásban fogható volt, a szintén erős pozíciókkal rendelkező román közszolgálati adó (RTV1) volt. A ma legnépszerűbb magyar kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot csupán a magyarok 18,5 százaléka nézte hetente legalább néhány alkalommal.

 

Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 1999. február (N=1178)

 

Naponta nézi

Hetente néhány órát

Ritkábban

Nem nézi

Nem fogható

Nem tévézik

Duna TV (HU)

48,9

10,8

8,1

6,1

21,9

4,2

PRO TV (RO)

43,7

10,4

6,4

9,6

25,8

4,2

RTV1 (RO)

31,2

17,3

29,3

14,4

3,6

4,2

RTV magyar adás*

27,9

18,8

23,9

20,8

4,4

4,2

Antena1 (RO)

21,6

11,8

15,0

13,7

33,8

4,2

M1 (HU)

21,1

5,4

4,8

7,7

56,7

4,2

Nyugati műholdas adó

16,2

10,2

16,8

29,5

23,1

4,2

RTL Klub (HU)

16,0

2,8

3,5

10,0

63,6

4,2

Helyi kábeltévé

12,6

8,5

13,2

23,4

38,2

4,2

RTV1 kolozsvári magyar adását*

10,3

8,4

25,8

37,7

13,7

4,2

MSAT (HU)

8,7

3,4

5,5

12,4

65,8

4,2

RTV2 (RO)

7,5

9,1

20,7

24,4

34,2

4,2

* Más kategóriák: (1) hetente nézi; (2) havonta egyszer-kétszer; (3) ritkábban; (4) nem nézi; (5) nem fogható; (6) nem tévézik

 

Az RTL Klub, illetve a magyar közszolgálati csatorna nézettsége gyakorlatilag a Partiumi területre, illetve néhány szórvány megyére (Arad, Temes, illetve Máramaros egy részére) korlátozódott. Ezeken a területeken ugyanakkor jóval kisebb nézettségnek örvendett a Duna Televízió, illetve a román nyelvű adók. A Székelyföldön a Duna TV volt messze a legnépszerűbb adó, de a mai helyzethez képest (egyéb magyar nyelvű csatorna hiányában) a román nyelvű televízióadók is jóval nézettebbek voltak. A szórványterületeken, és kisebb mértékben Közép-Erdélyben a román nyelvű adók dominanciája volt megfigyelhető.

 

Naponta nézi az alábbi TV adókat, 1999. február

 

Székelyföld

(N=426)

Közép-Erdély

(N=217)

Partium

(N=283)

Szórvány

(N=252)

Duna TV (HU)

67,8

63,6

19,1

37,7

Pro TV (RO)

37,6

61,3

26,1

58,7

RTV1 (RO)

32,4

36,9

18,7

38,5

RTV magyar adása*

27,9

33,2

15,5

37,3

Antena1 (RO)

14,3

33,2

8,5

38,5

M1 (HU)

5,9

3,2

62,5

15,9

Nyugati műholdas adó

14,3

21,2

10,2

21,8

RTL Klub (HU)

3,5

0,5

54,4

7,1

Hely kábel TV

14,8

9,2

9,5

15,1

RTV1 kolozsvári magyar adása*

10,1

15,2

2,8

14,7

MSAT (HU)

21,4

2,3

2,5

0,0

RTV2 (RO)

3,5

11,5

3,9

14,7

* Hetente nézi

 

Következő referencia-időpontunkban, 2007 októberében már a maival megközelítőleg megegyező mintázatot mutattak az erdélyi magyarok televíziózási szokásai. A legnézettebb adó ekkor még ugyan a Duna Televízió volt, de az RTL Klubot naponta nézők aránya ezzel megegyezik. 2007-ben ugyanakkor szintén nem mértük az egyes adók percben kifejezett nézettségét. Így mérve elképzelhető, hogy már ekkor az RTL Klub lett volna a legnézettebb adó. 2007-hez viszonyítva elmondható, hogy a második legnépszerűbb magyarországi kereskedelmi csatorna, illetve a Pro TV veszített népszerűségéből, míg a magyar közszolgálati M1-es növelte azt. Legnagyobb mértékben ugyanakkor a román közszolgálati adók nézettsége csökkent.

 

Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 2007. október (N=1247)

 

Naponta nézi

Hetente 2-3 nap nézi

Ritkábban nézi

Nem nézi

Nem fogható

Nem tévézik

RTL Klub

47,0

11,0

11,0

9,1

17,5

6,1

Duna TV

46,8

19,7

19,7

6,0

8,2

6,1

TV2

45,7

14,9

14,9

11,2

12,9

6,1

Pro TV

39,5

17,2

17,2

15,8

6,5

6,1

MTV2

26,5

25,0

25,0

14,1

8,7

6,1

MTV1

26,3

21,9

21,9

13,1

15,2

6,1

Antena1

20,5

18,8

18,8

19,7

11,8

6,1

RTV1

17,7

21,4

21,4

25,6

3,6

6,1

Realitatea TV

16,5

16,5

16,5

28,6

14,2

6,1

RTV2

12,2

19,7

19,7

29,3

6,0

6,1

Hír TV

10,6

14,9

14,9

17,3

35,0

6,1

 

Összességében tehát elmondható, hogy a televíziózás technikai feltételeink megváltozásával az ezredfordulót követően az erdélyi magyarok bekapcsolódtak a magyarországi médiatérbe. A magyarországi adók dominanciája természetesen csökkentette a román nyelvű médiafogyasztást. Ugyanakkor azt is alá kell húznunk, hogy fontos szempont, hogy az erdélyi magyar elit/politikai osztály sem tudott versenyképes tévécsatornát kialakítani. Az Erdély TV-t átlagban 5,2, a Román Televízió különböző magyar nyelvű adásait pedig átlagosan 4,8 percet nézik naponta az erdélyi magyarok. Az Erdély TV-t a magyarok 10 százaléka nézi naponta, és 68 százalék az aránya azoknak, akik egyáltalán nem követik a műsorait.

 

Rádióhallgatás

 

Az Erdély TV-t és az RTV magyar adásait nem számítva, az erdélyi magyar médiakínálat az írott sajtóra és a rádióadókra korlátozódik. Ezen a téren viszont az erdélyi sajtóorgánumok alig szembesülnek magyarországi konkurenciával. Ugyan a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013 júniusában elvégzett vizsgálata nem tartalmazott erre vonatkozó kérdésblokkot, a 2011. januári vizsgálat alapján vázolhatók az erdélyi magyarok rádióhallgatási és újságolvasási szokásai is.

 

Szokott Ön rádiót hallgatni? 2011. január. (N=1188)

Igen

63

Nem

37

 

2011-ben az erdélyi magyarok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallgat rádiót. Ők azt a három rádióadót kellett megnevezzék, amit az elmúlt héten a leggyakrabban hallgattak. Az így kialakuló preferencia-sorrend - miután a mérés nem volt megyei szinten reprezentatív - nem irányadó a helyi sugárzású rádióadók népszerűsége tekintetében, jól tükrözi azonban, hogy összességében az erdélyi magyarok milyen típusú rádiókat hallgatnak.

Az megállapítható (és a minta jellegéből fakadóan releváns), hogy a teljes minta 35, a rádióhallgatók 55 százaléka nevezett meg valamilyen helyi sugárzású magyar nyelvű kereskedelmi adót. Ezen adók (amelyek összességében az erdélyi magyarok rádióhallgatásában a legfontosabb pillért jelentik) zömében 2004 után indultak, miután az akkor kormányon lévő RMDSZ-nek egy sor helyi frekvenciát (illetve a tisztán magyar nyelvű sugárzást lehetővé tevő törvényi keretet) sikerült „kieszközölnie". A helyi frekvenciák zömében az RMDSZ-hez kötődő vállalkozók, vállalkozói csoportok kezébe kerültek. A Szövetség decentralizált jellegéből adódóan azonban ez nem jelentette azt, hogy a létrejövő kereskedelmi csatornák ténylegesen koncentrálódtak volna. A frekvenciák elosztásában a jelentős önálló mozgástérrel rendelkező helyi szervezetek döntöttek, így már eleve nem tűnt valószínűnek, hogy a helyi rádióadók valamilyen formában történő összekapcsolásával egy egységes (vagy részben egységes) adásszerkezet jöjjön létre. A Szövetség vezetése ezt (2007-ben) az Erdély FM-en keresztül próbálta megvalósítani, aminek a feladata kezdetben olyan hírblokkok és műsorpanelek gyártása volt, amelyeket a kereskedelmi rádiók átvehettek.[6] A rádiótulajdonosok és az Erdély FM stábja között azonban nemsokára ellentét alakult ki, amibe az is bejátszott, hogy alternatív elképzelésként megjelent az, hogy az Erdély FM kapjon saját helyi frekvenciákat.[7] Ez utóbbi elképzelés nem valósult meg: az Erdély FM Marosvásárhelyen és környékén, illetve Maroshévízen fogható. A 2011. januári mérésünkben pedig csupán 8 személy említette ezt az adót.

Elmondható tehát, hogy a 2004 után induló helyi magyar nyelvű kereskedelmi adók erősen átalakították az erdélyi magyarok rádiózási szokásait. Összességében ma ezek a leghallgatottabb rádiók, és alapvetően a román nyelvű kereskedelmi rádiózás rovására nyertek teret. Problémát jelent viszont, hogy nem sikerült őket egy a regionális/helyi kereteken túlmutató hálózattá összekapcsolni. Pedig ennek az erdélyi magyar politikai közösség és a fenntarthatóság (adásminőség) szempontjából egyaránt jelentősége lenne.

 

 

 

A román közszolgálati rádiók magyar nyelvű adásai 2011-ben is a második leghallgatottabb szegmenst képezték. A hallgatók számát tekintve a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékre kiterjedő adáskörzettel rendelkező Marosvásárhelyi Rádió emelkedik ki. Ez egyben a leghallgatottabb rádióadó. 188 személy, vagyis a teljes minta 16, a rádióhallgatók 25 százaléka említette. E mellett a Kolozsvári Rádió Magyar adása rendelkezik jelentős hallgatottsággal: a 91 említés a teljes minta 8, a rádióhallgatók 12 százalékát teszi ki.

A harmadik szintén jelentős szegmens a román nyelvű kereskedelmi adóké. Itt a válaszadók elsősorban országos sugárzású kereskedelmi rádiókat említettek: sorrenden az Europa FM-et, a Kiss FM-et, a Pro FM-et, az Info Pro-t, illetve a Radio 21-et. Ezek az adók 2004 után veszítettek népszerűségükből, azonban az utóbbi egy-két évben lefolytatott helyi mérések szerint hallgatottságuk enyhén növekszik a magyar nyelvű kereskedelmi rádiók rovására.[8]

A román nyelvű közszolgálati adók hallgatottsága igen alacsony. A kérdezettek csupán 2,4 (a rádióhallgatók 3,7) százaléka említett ilyen jellegű adót. A magyarországi kereskedelmi rádiók valamelyikét a kérdezettek 4,2, a rádióhallgatók 6,7 százaléka említette. Ezek csupán a magyar-román határ közvetlen közelében vételezhetők. Ennél szélesebb körű a magyarországi közszolgálati adók hallgatottsága, amit az összes válaszadó 9,6, a rádióhallgatók 14,7 százaléka említett.

 

Újságolvasás

 

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2011-es adatai szerint az erdélyi magyarok 60 százaléka tekinthető újságolvasónak. Az írott sajtó piacán a helyi (megyei) lapok dominanciája még szembetűnőbb, mint a helyi sugárzású rádióadóké. Mivel az adatok megyei szinten nem reprezentatívak, a megyei lapok erősorrendje tekintetében sem releváns a bemutatott táblázat. Az országos lapok olvasottságát, illetve a laptípusok közötti megoszlást viszont jól mutatja.

 

Szokott Ön újságot olvasni? 2011. január. (N=1188)

Igen

60

Nem

40

 

Központi jelentőségű, hogy az újságolvasók 95 és a teljes minta 57 százaléka nevezett meg leggyakrabban olvasott sajtótermékként helyi/megyei napilapot. A megyei lapok dominanciája az erdélyi magyar nyelvű sajtópiacon nem új jelenség: még a múlt rendszerből eredeztethető. Ehhez képest (és önmagában is) az országos/erdélyi lapok olvasottsága elenyésző. A Krónikát az újságolvasók 3,1 (a teljes minta 2) százaléka, az Új Magyar Szót 1,9 (illetve 1,2), míg az Erdélyi Naplót 1,2 (illetve 0,8) százaléka említette. Ennél a szegmensnél a román nyelvű helyi, illetve országos lapok is jóval nagyobb olvasottsággal bírnak. Ezeket az újságolvasók 17, illetve 15 százaléka említette. A napi, illetve hetilapok piacán Erdélyben gyakorlatilag nincsenek jelen magyarországi sajtótermékek.

 

 

 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az ezredfordulót követően az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásai nagymértékben megváltoztak. A legfontosabb fejlemény, hogy a határmente (Partium) után az erdélyi magyar közösség egésze bekapcsolódott a magyarországi médiatérbe. A televíziózás technológiai kereteinek az átalakulását követően ma egy átlagos székelyudvarhelyi nagyjából ugyanazt nézi, mint egy debreceni. Az etnikailag vegyes környezetben élők esetében természetesen a magyar nyelvű média mellett (kisebb mértékben) jelen van a román nyelvű is. A magyarország-centrikus önértelmezés megerősödésének legfontosabb szociológiai hátterét televíziózási szokások átalakulása képezi. Kulcsszerepe van annak, hogy egy erdélyi magyar átlagban napi 100 percet tölt el a magyarországi csatornák előtt. Ehhez hozzájárult az is, hogy Erdélyben a mai napig nincs mindenhol fogható erdélyi magyarok által üzemeltetett magyar nyelvű tévéadó. A rádióhallgatás és újságolvasás tekintetében Magyarország sokkal kisebb mértékben van jelen. Itt az jelenti a problémát, hogy nem sikerült sem az írott sajtó, sem a rádiók vonatkozásában életképes országos struktúrát kialakítani. Az újságok tekintetében ehhez az utóbbi években a Fidesz-közeli vállalkozói csoport kezében lévő Udvarhelyi Híradó KFT jutott a legközelebb.[1]

Az erdélyi magyar médiatér „szétforgácsoltságán" az internetes portálok sem segítenek, hisz a transindex.ro, az erdely.ma vagy a szekelyhon.ro olvasottsága sem nagyobb az országos lapokénál. Így a rádióhallgatást, illetve újságolvasást domináló sajtóorgánumok inkább a kis lokális/regionális nyilvánosságokat, illetve az erdélyi magyar közösség nagyfokú tagoltságát erősítik.

 

Szakirodalom

Kiss Tamás - Barna Gergő: Erdélyi magyarok a magyarországi és romániai politikai térben. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár, 2013. /Műhelytanulmányok 50./

 

Jegyzetek



 

 [1] A kulturális fogyasztásra vonatkozó vizsgálatot a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a bukaresti Kulturális Kutató és Tanácsadó Központ (Centrul de Cercetare şi Consultanţă în Domeniul Culturii) végezte romániai és erdélyi magyar mintán. Az elemszám 1165 fős volt.

[2] Az állampolgársággal, nemzeti identitással, magyarországi politikai opciókkal kapcsolatos vizsgálat elemszáma 1232 volt. A kutatási jelentést lásd Kiss–Barna (2013).

[3] Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT), a Max Weber Kutatóközpont, a Kvantum Research, a TransObjective és a Közpolitikai Elemző Központ által az erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végzett vizsgálatokat a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet „Etnikai választói magatartás, erdélyi magyar választók” elnevezésű projektje keretén belül rendszereztük. E mellett a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet maga is végzett néhány a média-fogyasztás szempontjából releváns vizsgálatot.   

[4] Ide soroltuk Máramaros, Beszterce-Naszód, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Arad, Temes és Máramaros megyéket.

[5] A nyolcvanas években Romániában napi néhány órát volt televízió-adás, aminek jelentős részét a Ceașescut éltető műsorok tetté ki.

[6] Lásd: http://www.erdelyfm.ro/?belso=rolunk.

[7] A táblázatban szereplő, legnagyobb nézettséggel rendelkező 8 kereskedelmi rádió közül jelenleg csak 2, a Sztár Rádió, illetve a Paprika Rádió az Erdély FM partnere. Lásd: http://erdelyfm.ro/.

[8] Itt a Kvantum Research Kovászna megyei, illetve marosvásárhelyi méréseire utalunk.

[9] A csoport az országos Krónikát, az Erdélyi Naplót, illetve a Maros megyei Vásárhelyi Hírlapot, az Udvarhelyi Hiradót, a Csíki Hírlapot és a Gyergyói Hírlapot birtokolja. Emellett szintén ez a csoport működteti a szekelyhon.ro internetes portált. Lásd:http://www.szekelyhon.ro/news/static/4/kiadvanyaink-elerhetosegei.html 

 



Válogatott irodalom