Romániai magyar autonómia koncepciók 1989 után: a területi elvű tervezetek hatáskörei és az önkormányzatok finanszírozása
A tematikus szócikk leírása
Az autonómia lényegét azok a hatáskörök adják, amelyeket egy lakhelye vagy etnikai hovatartozása alapján körülhatárolt embercsoport testületei birtokolnak. Ezek adják az autonómia tartalmát, ezek alapján rangsorolhatók a különböző megoldások az önállóság fokának megállapítása érdekében.
Természetesen a személyi elvű és a területi elvű megoldások itt sem kezelhetők egyben.
A területi elvű autonómiák esetében, amennyiben egy, a régióban vagy településen többséget alkotó nemzeti kisebbség védelmében jött létre, fontos szempont, hogy az rendelkezik-e a helybeni letelepedés szabályozását lehetővé tevő hatáskörökkel.
Az összehasonlítás további szempontjait jelenthetik az önkormányzat területi-közigazgatási egységeire és testületeire, adóügyre, környezetvédelemre, egészségügyre, igazságszolgáltatásra, gazdaságpolitikára, foglalkoztatáspolitikára, szociálpolitikára, terület- és településfejlesztésre, közszolgáltatásokra, költségvetésre és vagyonkezelésre vonatkozó kompetenciák.
Akárcsak a személyi elvű megoldások esetében, amennyiben a területi elvű önkormányzat létrehozásának célja a kisebbség védelme, fontosak az identitás védelmét szolgáló kompetenciák.
A Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről (3.) értelmében a sajátos státusú helyi önkormányzat és regionális önkormányzatai meghozhatják a szabad nyelvhasználat biztosítását célzó rendelkezéseket. Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómiastatútuma (9., 10.) a regionális tanács hatáskörébe utalja az anyanyelvhasználatról való döntés jogát.
A 2003-as Autonómia-csomagterv (12.) értelmében Székelyföld régió egyik speciális törvényhozói hatásköre a román és magyar nyelv egyenlő hivatalos használatának biztosítása.
A külföldi példák esetében a nyelvre vonatkozóan a statútum pontos rendelkezéseket tartalmaz, az önkormányzat törvényhozó testületének nem áll módjában erről külön dönteni.
Az oktatásra vonatkozóan a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (Csapó, 2.) úgy rendelkezik, hogy települési szinten az önkormányzat hatáskörébe tartozik ez a terület általában, és az oktatási intézmények fejlesztése is.
A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (Csapó, 5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörökkel rendelkeznek az anyanyelvű oktatás, oktatási intézmények területén, a végrehajtó szerv hatáskörébe tartozik az ifjúság képzése, a magyar nyelvű oktatás összes szintje.
Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómiastatútuma (Csapó 9., 10.) a regionális tanács hatáskörébe utalja az oktatásról való rendelkezést, a bizottság révén végrehajtói hatásköröket élvez a közintézmények felügyelete, az állami iskolák működtetése területén. A megyei szintnek megfelelő székek törvényhozói kompetenciájába tartozik az iskoláztatás, iskolaépítés, szakképzés, szakoktatás, a széki bizottság végrehajtói hatáskörébe pedig azok felügyelete.
A 2003-as Autonómia-csomagterv (12.) értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörei az oktatáspolitikára, oktatási intézmények fenntartására, képzésre, szakképzésre, felnőttképzésre terjednek ki.
A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.) értelmében a helyi önkormányzatok hatásköre kiterjed a kultúrára, ezen belül hatáskörébe tartozik a művelődési intézmények: múzeumok, könyvtárak, színházak fejlesztése. A regionális önkormányzathoz tartozik a vallási élet.
A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörrel rendelkeznek a kultúra, művelődési intézmények tekintetében, végrehajtói hatáskörökkel pedig a kulturális ügyek lebonyolítása, a kulturális és művészeti örökség, valamint intézmények, könyvtárak, médiatékák létesítése és működtetése terén.
Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (8., 9.) a regionális tanács hatáskörébe utalja a művelődést, tudományos örökséget. A megyei szintnek megfelelő székek törvényhozói kompetenciájába esik a történelmi, művészeti és néprajzi értékek védelme, helyi szokások és hagyományok megőrzése, kulturális létesítmények. A széki bizottság végrehajtói hatáskörébe tartozik a területi kulturális ügyek igazgatása, kulturális intézmények működtetése; a kulturális örökség, múzeumok, tudományos és kulturális intézmények ellenőrzése és fenntartása.
A 2003-as Autonómia-csomagterv (12., 13.) értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörei kiterjednek a művelődéspolitikára, művelődési intézmények fenntartására.
Az oktatás és a kultúra területe mellett az identitás megőrzésének másik fontos tényezője az anyanyelvű írott és elektronikus sajtó. A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.) a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja a tájékoztatást, hírközlést.
A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok végrehajtói hatáskörökkel rendelkeznek a helyi rádió- és televízió adók alapítása és fenntartása; nyomtatott sajtó támogatása terén.
Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (8., 9.) értelmében a bizottság létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti.
A 2003-as Autonómia-csomagterv (12., 13.) értelmében Székelyföld a helyi kommunikációra vonatkozó jogosítványokkal rendelkezik.
A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörökkel rendelkeznek az önkormányzat neve, jelképei, kitüntetései, illetve azok használata; ünnepek; műemlékvédelem területén. Végrehajtói hatáskörökkel pedig a kulturális és művészeti örökség terén.
Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (9., 10.) a regionális tanács hatáskörébe utalja a történelmi, művészeti, építészeti, régészeti és tudományos örökség területét érintő rendelkezéseket. A megyei szintnek megfelelő székek törvényhozói kompetenciájába tartozik a települések kétnyelvű elnevezése, történelmi, művészeti és néprajzi értékek védelme, helyi szokások és hagyományok megőrzése.
A 2003-as Autonómia-csomagterv (12., 13.) értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörébe tartozik magyar és román történelmi emlékhelyek létesítése, fenntartása.
A Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről (2.) az előbbiekben kiemelt hatáskörök mellett a helyi önkormányzat hatáskörébe utalja a szociális kérdéseket, a terület- és településfejlesztést, a gazdaságfejlesztést, a lakossági közszükségletek kielégítését, az infrastrukturális hálózat és a kommunális intézmények kiépítését és működését, a környezetvédelem, a szociális és egészségügyi szükségletek kielégítését, az állampolgárok és az etnikai csoportok jogainak védelmét, a közrend és a közlekedésbiztonság fenntartását. Regionális szinten pedig a gazdaság és a szociális ügyek, egészségügy; igazságszolgáltatás és közbiztonság, pénzügy, a személyi autonómia és az önigazgatási autonómia hatáskörébe tartozó egyéb területek szabályozását.
A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzatok törvényhozói hatáskörökkel volnának felruházva a következő kérdésekben: szociális ügyek, terület- és településfejlesztés, gazdaságfejlesztés, közösségi vagyonok kezelése, közösségi intézmények fenntartása, a közösség szociális érdekképviselete, az emberi jogok védelme, a közrend és közbiztonság szavatolása, az önkormányzat felépítése és működése, helyi költségvetés, zárszámadás, anyagi és pénzforrások felhasználása, a helyi érdekeltségű köz- és magánvagyon kezelése. Végrehajtói hatáskörökkel pedig a közigazgatási szerkezet; önkormányzati intézmények, helyi testületekre vonatkozó igazgatási funkciók, területfejlesztés, lakásügy, közmunkák, mezőgazdaság szabályozása, erdőgazdálkodás, környezetvédelem, vízgazdálkodás, ásvány- és hévizek hasznosítása, vásárok tartása, gazdaságfejlesztés, turizmus fejlesztése, kézműipar, szociális ellátás, egészségügy, vagyonkezelés, helyi rendőrség tekintetében.
Az 1995-ös és 2003-as Székelyföld autonómia statútuma (8., 9.) a következő területeket utalja a regionális tanács hatáskörébe az említetteken kívül: szociális kérdések, regionális vagyon kezelése, vállalatok működtetése, a regionális gazdaság irányítása, helyi adók és illetékek, pénzügy, Székelyföld képviseletéről való döntések. Rendelkezhet a regionális és széki hivatalok, első szintű közigazgatási egységek létesítése és azok határainak módosítása, kisajátítások, telekkönyvezés, tűzvédelem, egészségügy, kereskedelmi kamarák szabályzata, gazdasági társaságok, hitelszövetkezetek, vagyonbiztosítás, regionális közszolgáltatás, rendfenntartás és a rendőrséggel való együttműködés, bányák, energiatermelés, helyi érdekeltségű energiafejlesztés és annak hasznosítása, mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, környezetvédelem, helyi személyforgalom, áruszállítás, társadalmi gondozás területeire kiterjedő határozati jogkörökkel.
A bizottság révén végrehajtói hatásköröket élvez a törvényerejű rendeletek érvényesítése, felügyelete, végrehajtása, testületeinek működtetése, törvények, törvényerejű rendeletek javaslata, hivatali besorolás és előléptetés, regionális közszolgáltatások, közintézmények, állami gazdasági társaságok felügyelete, regionális állami köz- és magánvagyon kezelése, saját gazdasági társaságainak alapítása és működtetése, adóhatósági kompetenciák gyakorlása, költségvetés kidolgozása és végrehajtása, gazdasági fejlesztés, adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi politika végrehajtása, hatósági intézmények létrehozása, megszüntetése, közbiztonság, rendőrséggel való együttműködés, helyi hatóságok önállóságának védelme, a régióra vonatkozó nemzetközi szerződések és egyezmények, régiók közti együttműködés tekintetében.
A megyei szintnek megfelelő székek törvényhozói kompetenciájába tartozik: a széki hivatalok és személyzetük működési szabályzata, területrendezés és településszervezés, önkormányzati intézmények megszervezése, a helyi önkormányzatok kezdeményezésére települések határainak módosítása, környezetvédelem, közhasználati jog, kézművesség, lakásépítés támogatása, szociális lakások építése, szociális gondozás és népjólét, kereskedelem, helyi vásárok és piacok, területi érdekeltségű ipari termelés, erdőgazdálkodás, erdészeti személyzet, vadászat, vadgazdálkodás, mezőgazdaság, vízgazdálkodás és rendészet, idegenforgalom fejlesztése, legelők, állat- és növényvédelem, egészségvédelem, út-, gáz- és vízhálózat, távközlés, közszállítás, utak, vasutak és kábelszállítás, közszolgáltatás és személyzet, kisajátítás, közmunkák, gazdasági szféra szabályozása, sportolás támogatása.
A széki bizottság végrehajtói hatáskörébe tartozik az önkormányzati testületek működtetése; jogszabálytervezetek benyújtása; hivatali besorolás és előléptetés; közszolgáltatások, közintézmények, állami társaságok felügyelete; területi köz- és magánvagyon kezelése; saját gazdasági társaságok alapítása; adóhatósági hatáskörök gyakorlása; saját költségvetés; gazdasági fejlesztés; terület adóügy, pénzügy, kereskedelmi politika; területi hatósági intézmények létrehozása és megszüntetése; közbiztonság védelme, rendőrséggel való együttműködés, a rendőrség helyi parancsnokságainak ellenőrzése; helyi hatóságok önállóságának védelme; a gazdaság felügyelete; környezetvédelem koordinálása; területi vizek; idegenforgalom; szociális gondoskodás; egészségügy.
A 2003-as Autonómia-csomagterv értelmében Székelyföld régió törvényhozói hatáskörei kiterjednének egyrészt a régiókat megillető területfejlesztésre és rendezésre, tájvédelemre; gazdasági fejlesztésre; vízgazdálkodásra; bányajogra, bányakitermelésre; szociálpolitikára, jóléti intézményekre; lakáspolitikára; foglalkoztatáspolitikára; idegenforgalomra, falusi turizmusra; hivatalaira és személyzetére; köztisztviselők kollektív szerződésére; a községhatárokra; tűzoltásra, mentőszolgálatra, katasztrófa-elhárításra; közbiztonságra; regionális közmunkákra; mező és erdőgazdálkodásra; közutakra, közlekedésre, helyi kommunikációra; vadászatra és halászatra; regionális adópolitika kialakítására, adók kivetésére; parlamenti és önkormányzati választások lebonyolítására. Másrészt speciális hatáskörökre, a magyar és román regionális nemzeti közösségek mellett élő kisebbségek jogainak biztosítására; a magyar és román közösség arányos politikai képviseletét biztosító törvény kidolgozására. A régió törvényhozása dolgozza ki és fogadja el a költségvetést, kezeli a régió vagyonát, közszolgáltatásokat hoz létre és ad ki, közintézményeket hozhat létre, társulhat más külföldi vagy romániai közigazgatási egységekkel.
A Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről (3.) az állami költségvetési támogatás mellett jogot ad saját bevételekhez, alapítványi támogatásokhoz, romániai és külföldi szervezetek támogatásaira, adományok elfogadására, illetve bármilyen más, jogszabályba nem ütköző források felhasználására. Külföldi szervezetek és magánszemélyek támogatásában egyaránt részesülhetnek.
A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7.) az állami költségvetést, saját bevételeket, alapítványi támogatásokat, romániai és külföldi szervezetek támogatásait, adományokat, más, legális bevételeket jelöli meg az önkormányzat forrásaiként.
A Törvény az etnikai és a nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus rendezéséről (4.) konkrétan az önkormányzatokra vonatkozóan nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Csak annyit mond, hogy „a kormány az állami költségvetésből külön pénzalapot különít el kisebbségvédelmi célokra, ebből a pénzalapból kipótolja a nemzeti kisebbségek oktatási és kulturális intézményeinek működtetésére fordított kiadásokat, elsősorban a kis lélekszámú nemzeti kisebbségek esetében, ha a megfelelő minisztériumok által ezekre fordítható pénzalap nem elég, támogatja a nemzeti kisebbségek felekezeti iskoláit".
A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma (5.) értelmében az önkormányzat forrásainak egyik részét a törvény által az egyes hatóságok számára kijelölt helyi adókból és díjakból befolyó összeg jelenti, a másik részt az állami költségvetésből elkülönített kiegyenlítés adja.
Székelyföld autonómia-statútuma (mindkettő, 9., 10.) értelmében a régió forrásait az állam által teljesen vagy részben átengedett adók, állami adók után járó illetékek, állami bevételből való részesedések, saját adók, illetékek, különadók, saját vagyonból származó jövedelmek, adományok, a jövedelemadó 50%-a, a települési önkormányzati adóknak és illetékeknek 30%-a jelenti. A székek a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés, a régió önkormányzata által átutalt állami költségvetési kiegyenlítés és a saját jövedelem felett rendelkeznek.
A Törvény a személyi elvű önkormányzatokról (8.) az állami költségvetés, alapítványok, romániai és külföldi szervezetek támogatásai, adományok, vállalkozásokból befolyó jövedelmek és más törvényes bevételek formájában írja le a forrásokat.
A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (7.) az éves állami költségvetési juttatásokat (demográfiai súlyával arányos), „az állami szervek által tulajdonba vagy használatba adott vagyontárgyak révén képződő jövedelemet", a közösség tagjai által befizetett hozzájárulásokból befolyó összegeket, romániai és külföldi támogatásokat, illetve egyéb legális forrásokat jelöli meg.
Az Autonómia-csomagterv (11.) a régióban begyűjtött adók 60%-át bocsátja a regionális önkormányzat rendelkezésére.
A Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról (14.) értelmében az önkormányzat a helyi, illetve állami költségvetéssel, alapítványok, romániai és külföldi szervezetek támogatásaival, adományokkal, saját bevételeivel, más legális bevételekkel rendelkezik.
Válogatott irodalom