A Marosludas és Nagysármás közötti úton haladva, messziről feltűnik a Mezőzáh fölé emelkedő dombtetőn magasló kastély. A falu főútjáról felkanyarodó rozoga úton közelíthető meg az épület, amely a Burszána nevű erdős rész közepén fekszik. Főhomlokzata az útra és a falu fele néz. A kastély L alaprajzú, 50 méter hosszú épület, melynek hosszanti szárnya két traktusos, a merőleges szárny egy traktusos. Az épület alatti pinceszint követi ezt a beosztást. Az épület három sarkán [...]
A színházépület a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai közt tartható számon. A homlokzatok a neoklasszicizmus jegyeit hordozzák, míg az épületbelsőt a neorokkokó elemek uralják. Mind alaprajzilag, mind a térszervezés és a homlokzatkialakítás szempontjából teljes a 19. század végének klasszikus színházterveire jellemző szimmetria. Az épület téglalap alaprajzú, méretei 35,4 m x 47,3 m, az első és a hátsó épülettömbök rizalitszerűen ugranak ki kissé a mozgalmas tömegből. [...]
Szilágysomlyó magyar irodalmi és művelődési élete, 1989-ig
Az 1797-ben, illetve 1889-ben itt talált híres régészeti leletek a 3-9. században e tájon élt gepida királyok gazdagságáról tanúskodnak. Első írásos említése 1251-ből való, középkori történelme összefonódik az itt 1351-ben feltűnt Báthory család több évszázados múltjával, tőlük kapta a város 1577-ben első kiváltságait is. A család hírének máig is fennmaradt tárgyi bizonyítéka a várhegyi rom és a város középpontjában álló, romos várkastély; legkiemelkedőbb tagja az erdélyi fejedelmi trónról a lengyel királyi székig emelkedett Báthory István (itt, az 1532-ben késő gótikus stílusban épült plébániatemplomban keresztelték). A város a 16. századtól kezdve uradalmi, majd közigazgatási központ volt, [...]
beszúr
beszúr
beszúr
