Egykori evangélikus vártemplom (jelenleg ortodox templom), Vermes


A falu nyugati részén lévő domb tetején áll a templom, amelyet erődfal vesz körül. A templom déli oldalán a falgyűrű vonalán felépített  iskola épülete fekszik.  A teremtemplom egy négy boltszakaszos hajóból és egy nyújtott, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyből áll. A hajó északi oldalán négy támpillér, a déli oldalon öt, míg a [...]

Makariás-ház, Marosvásárhely


A barokk épület arculatáról bizonyos mértékben Mikolai Tóth István 1820-as években keletkezett rajzai és metszetei nyújtanak képet. Ezeken egy 9 tengelyes épület azonosítható, az 5. tengelyben ajtó nyílik az utcára, a 6. tengelyben pedig a ma is meglévő széles nagykapu. A rajz alapján egyértelmű, hogy a két hosszan hátranyúló szárny már ekkor létezett. A fedélszerkezet jól láthatóan zsindellyel fedetett barokkos manzárdtető volt.Az épület mai arculata az 1896-os felújítás eredményeképpen [...]

Sepsiszentgyörgy magyar irodalmi és művelődési élete, 1945-ig


A város első okleveles említése 1332-ből való, 1461-ben már mezővárosként, 1492-ben egy alkalommal Báthory István egy okiratában kiváltságos városként is említik. Történetében a legnagyobb pusztítást az 1658-as tatár és az 1661-es török betörés okozta. Az erdélyi határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendeletére huszárezred székhelye lett. A 19. század második felében újabb fejlődésnek indult város művelődési életének igen korai hagyományai vannak: 1668-ból való az első iskolája, 1835-ben létesült a helyi Kaszinó, amelynek könyvtárát 1856-ban alapították. A fordulatot a város szellemi életében az 1859-ben létrehozott középiskola hozta (amely később támogatója, gróf Mikó Imre nevét is felvéve, mint [...]


beszúr

beszúr

beszúr