Kendeffy-palota, Királyi Tábla, Marosvásárhely
A néhai Szent Miklós utca déli házsorában, a Teleki Téka épületével átellenben elhelyezkedő kétszintes, tíztengelyes épület. Alaprajza téglalap alakú, udvari homlokzatának szélein két kis kiugró tömbbel. Az épület tömegét a manzárdtetővel fedett erőteljes középpavilon határozza meg; az épület többi részét kontyolt nyeregtető fedi.Az épület legfontosabb művészettörténeti értéket a főhomlokzat jelenti, mely a klasszicizáló későbarokk építészeti formanyelv erdélyi [...]
Jézus Szíve kápolna, Székelyudvarhely
Székelyudvarhely egyik legtöbbet emlegetett és egyben legvitatottabb eredetű műemléképülete, a Jézus Szíve kápolna a Keresztúr felé kivezető út mentén, a hajdani Gyárosfalva területén fekszik. Gyárosfalva 1571-ben Udvarhelybe olvadt, s lakosai beköltözése után a falu szinte egyetlen emléke a Jézus Szíve kápolna maradt. Könnyen meglehet, hogy a Gyárosfalva településnév Udvarhely - mint Árpád-kori királyi birtokközpont - egyik szolgáltató-településének s kovácsainak emlékét őrzi. A festői völgyben fekvő, [...]
Az első ismert erdélyi szakácskönyvek a 16. századi erdélyi fejedelmi udvartartás körül íródtak. Csak 1622. évi másolatban ismert a Szakáts-Tudomány, más néven Az erdélyi fejedelem szakácskönyve a XVI. századból, amelyben 689 ételleírás és a függelékben 103 diétás recept őrződött meg az utókorra mint kitűnő tükre a kor étkezési és főzési szokásainak. Tartalmaz erdélyi, „magyar módra" készült ételrecepteket Max Rumpolt Ein neue Kochbuch című, 1604-ben Majna-Frankfurtban megjelent munkája is. Időrendben ezután Keszei János 1680-ban készített és Bornemissza Anna fejedelemasszonynak ajánlott Egy új főzésrül című szakácskönyve következik (Lakó Elemér tette közzé Bornemissza Anna szakácskönyve címmel, 1983-ban). Ez kitűnően szemlélteti a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
