nyomtat

megoszt

Városháza, Arad
Utolsó frissítés:  2010-04-09
Szerző:  Sarkadi Nagy Emese


A műemlék adatai
Cím: Bulevardul Revoluţiei 75.
Kód: AR-II-m-B-00548
Datálás: 1874–76

Történeti adatok

A régi városi sópajta és az elé állított Nepomuki Szent János szobor helyén épült fel. Mögötte az ötvenes években még vadkacsára vadásztak.

 

 

 


A műemlék leírása

A négyzetes alaprajzú, belső udvaros, sarokrizalitos épület főhomlokzata a város főútjára/főterére néz, hátsó homlokzatának középső szakasza pedig a Drăgălina utca felé nyitott. Innen közelíthető meg az udvar. Az alapvetően kétszintes épület főhomlokzata 2+6+3+6+2 tengelyes; a középső három, rizalitként kialakított tengely kialakítása hangsúlyozza igazán az épület jelentőségét. Három félkörös záródású árkáddal megnyitott átjáró alkotja a rizalit földszintjét, az első emeleti szakasz hasonló kialakítású, árkádos erkély. Az árkádokat a földszinten egyszerűbb, az emeleten díszesebb pilaszterek választják el egymástól; az emeleti pilaszterek között, az árkádzáródások mellett kialakult mezőket vakolatból képzett füzérek díszítik. A terasz minden nyílását balluszteres mellvéddel látták el.

 

Az első emelet fölött páros konzolokkal alátámasztott fogrovatos övpárkány húzódik, fölötte emelkedik az egyenes záródású párosablakokkal áttört, a középrizalitot hangsúlyozó második emeleti szint, amely a rizalit két oldalán, a tetősík fölött is folytatódik, a rizalit homlokzatához képest visszalépcsőződve - egy-egy tengely erejéig. A tengelyeket egyszerű, sávozott törzsű, ión fejezetes pilaszterek választják el egymástól. A rizalitot háromszögű oromzat zárja le, mezejében Arad címere. Efölött emelkedik az épület harangtornya. A tető fölötti első szint sarkait armírozást imitáló vakolat díszíti; oldalait kis, négyzetes, háromszögű oromzattal ellátott ablakok törik át. A torony két szintjét konzolokkal alátámasztott párkány választja el egymástól. A következő szintet ión fejezetes oszlopokkal alátámasztott félkörös árkádokból álló, körüljárható galéria alkotja. A sarokoszlopokat egy-egy vaskosabb pillérrel erősítették meg. Az árkádok fölött található az óra, amelyet óraíves párkány követ. Efölött emelkedik a torony legfölső szintje, tömör mellvéd mögötti körüljáróval, annak közepén pedig az eddigi toronyszinteknél keskenyebb, azokhoz képest visszalépcsőződő szinttel, amelynek négy oldalát kis, félkörös záródású ablak nyitja meg. Ezt a szintet zárja le a gúla alakú, bádogozott toronysisak.

 

A rizalit két oldalán elhelyezett hat-hat tengely szabályos, szimmetrikus kialakítású. A földszintet hat félkörös záródású ablak töri át, a falfelület sávozott, az ablakok körül azok vonalát követi. Az ablakok alatt, azoknak megfelelő elrendezésben fektetett téglalap alakú, egyszerű pinceablakok nyílnak. A két szintet összetett, többszörösen tagolt övpárkány választja el egymástól. A második emelet egyenes záródású ablakait egyszerű, párkányfejezetes pilaszterek veszik közre, lezárásukat háromszögű timpanonok képezik.

 

A konzolokkal alátámasztott koronázópárkányt ezeken a szakaszokon füzérekkel és egyéb növényi díszekkel borított fríz egészíti ki. Az épület két sarka ismét rizalitként a homlokzatsík elé ugrik, nyílásainak kiakalítása a homlokzat többi részéhez igazodik. A földszinten félkörös záródású páros ablak nyílik, amelynek két nyílását sávozott vakolatból képzett mező emeli ki, és félkörös, szintén a vakolatból képzett árkád fogja össze. Az emelet egyenes záródású párosablakát is pilaszterek választják el egymástól, illetve határolják két oldalról, lezárásukat egy közös, háromszögű oromzat képezi. Mindkét szint falfelülete sávozott. A koronázópárkányt itt erős konzolok támasztják alá, fölötte az ablakok tengelyében balluszterekkel áttört mellvéd áll, amely egyébként végighúzódik a teljes főhomlokzaton, a középrizalit fölött a második emeleti ablakok kötényét képezve.

 

Hasonló, minden részletükben, díszítésükben megegyező rizalitokat alakítottak ki az épület mindegyik sarkán. A két oldalsó homlokzat szintén egymással megegyező kialakítású. A két sarki rizalit között, mindkét oldalon 15 tengelyt képeztek, a földszinten, akárcsak a főhomlokzaton félkörös záródású ablakok nyílnak, a falfelületek sávozottak. A középső, nyolcadik tengelyben mindkét oldalon félkörös záródású kapu nyílik. A második emeleten kannelúrázótt törzsű pillérek által közrezárt egyenes záródású ablakok, fölöttük háromszögű timpanon. A homlokzatot ezen a két oldalon is a főhomlokzatéval megegyező típusú főpárkány zárja le, a középső, 15 tengelyes szakaszon virág és füzérdísszel borított frízzel kiegészítve. A főpárkány fölött ezúttal is mellvéd látható.

 

Az épület hátsó homlokzatán a két sarokrizalithoz mindkét oldalon 4-4 tengely csatlakozik, az épületszárny tehát középen megszakad, betekintést és bejárást engedve a belső udvarba. Ezt a szakaszt egyszerű kerítéssel zárták le a Drăgălina utca felé. A homlokzat kialakítása minden részletében megfelel a korábban leírtaknak.

 

Lényegesen egyszerűbb, ám továbbra is igényes kialakításúak az épületszárnyak udvari homlokzatai. A három teljes épületszárny mindegyikének közepén egy-egy háromtengelyes, rizalitszerű épülettömböt helyeztek el, ezekben lépcsőházakat képezték ki. A főtér felé eső szárny udvari rizalitjának három oldala a földszinten három vakárkádot mutat, az emeleti homlokzatokat három félköríves ablak nyitja meg, amelyeket színes üvegablakok díszítenek. Az üvegablakoka férfiként ábrázolt Kronosz , a négy évszakot és a 12 hónapot mutatják női alakokként megszemélyesítve. A másik két rizalit kisebb kiülésű, ezért csak főhomlokzatukat nyitják meg ablakok. A földszint középső tengelyében bejárat nyílik, két oldalán egy-egy közös ívvel összefogott félkörös záródású párosablak; az emeleten pedig, mindkét oldalszárny rizalitján a földszinthez hasonlóan középen egy nagyméretű, félkörös záródású ablak látszik, jobb és bal oldalán pedig ugyancsak egy közös félkörív alatt nyíló félkörös záródású párosablak. Mindkét oldalszárny rizalitját háromszögű oromzat zárja le. Az udvari homlokzat összekötő szakaszait mind a földszinte, mind az emeleten változó szélességű, félkörös záródású nyílások törik át, amelyek az épület belső folyosóit világítják meg. A tengelyeket a teljes homlokzaton egyszerű, párkányfejezetes pilaszterek választják el egymástól, a falfelületek sávozottak.

 

 

Az épület belsejét a főbejáraton át közelítve meg oszlopos, stukkódíszes, kazettás mennyezettel fedett előcsarnokba jutunk. Innen vezet fel a széles , a középső udvari rizalitban kialakított vörösmárvány lépcső az emeletre. A lépcső két oldalán a pinceszintre vezet le egy-egy keskenyebb lépcsőkar, a lépcsők előtt jobbra és balra a főtéri épületszárny udvari részén végigvezető, majd az oldalszárnyakba is beforduló folyosó húzódik. A főlépcsőn át, a festett üvegablakokkal megvilágított lépcsőházon át az emeleti folyosóra jutunk, ahol a lépcsőkkel éppen szemben, a főhomlokzat középrizalitjának első és második emeleti szintjén a városháza díszterme nyílik. A dúsan díszített terem oldalfalait kannelúrás törzsű falpillérek tagolják, két végén szintén kannelúrás törzsű, ión oszlopfős oszlopokkal alátámasztott erkélyt alakítottak ki. Hasonlóképpen az épület folyosója fölötti szint is erkélyként nyílik meg a terem irányába, így a termet három oldalról veszi körül az emeleti erkély. Az erkély mindhárom oldalát a terem felé balluszteres, de zárt mellvéd határolja, az erre támaszkodó két-két félalakos, aranyozott hermafigura tartja az erkélyek gerendáját. A terem két végén két-két ajtónyílás, köztük egy-egy elfalazott ajtó. Ezeknek és a folyosó felőli bejáratnak egyaránt szokatlanul gazdag stukkódísszel alakított kerete van. Az arannyal és fehérrel festett növényekkel, gyümölcsökkel és madarakkal dús keretdíszeket többször átfestették. A terem teknőboltozatát szintén gazdag stukkóornamentika és festés díszíti.

 

Az épület folyosóról nyíló irodáit, belső nyílászáróit, díszítéseit jelentősen átalakították, eredeti jellege az eddig bemutatottakon kívül máshol nem figyelhető meg.

 

Az épület az aradi eklektikus építészet egyik jelentős darabja. A szabályos homlokzatokat historizáló tagoló és díszítőelemek alkotják, a főhomlokzat középrizalitja neoreneszánsz utalásokban gazdag.


Válogatott irodalom
Pávai Gyula: Mesélő aradi házak. Nagyvárad, 2008.



Eszmecsere a szócikkről