Ferences templom és kolostor, Székelyudvarhely


A templom és a kolostor együttese a már meglévő épületsorba illeszkedik, így a templom sem keletelt (szentélye északkeletre néz). A kolostor négyszöge a templom északnyugati oldalához illeszkedik. A templom alaprajza jellegzetesen barokk, utcai oldalán két homlokzati saroktoronnyal, a széles hajót két oldalt alacsonyabb kápolnasor követi három-három kápolnával. A hajónál alig keskenyebb, egyenes záródású szentély mindkét oldalán egy-egy sekrestye található, az oldalkápolna-sor folytatásában. A tornyok [...]

A vizaknai fürdőegyüttes


A fürdőegyüttes a település keleti határában található. A Fürdő utcával határos melegfürdő épülete három szárnyból áll, tőle délre található a gyógyterem bővített, négyzet alaprajzú épülete, majd a gyógyteremtől délre következett a téglalap alaprajzú több emeletes szálloda. A három épületet egy fedett folyosó kötötte össze, mely a középen található gyógyterem homlokzatába simulva a szálloda és a melegfürdő bejáratánál [...]

magyar nyomdászat 1989-ig


Az első erdélyi nyomdák az 1529-ben Nagyszebenben és 1535-ben Brassóban létesült szász nyomdák voltak, amelyekben azonban magyar nyelvű művek is jelentek meg. A növekvő magyar olvasmányigény kielégítésére Heltai Gáspár Kolozsváron már 1550-ben, a Bécsből Erdélybe telepedett Hoffhalterek pedig Nagyváradon 1565-ben alapítottak nyomdát. A 16. század második felében ezeket követte a gyulafehérvári (1567), a szászvárosi (1581), az abrudbányai (1596) könyvnyomtató műhely, amelyekben együttesen 242 könyv készült e században, s ezek közül 134 volt magyar nyelvű (103 latin, 5 német vagy román). A nyomtatott könyv iránti érdeklődést s az anyanyelvű magyar könyvkiadást a protestáns-katolikus hitviták is fokozták.A 17. században újabb nyomdaalapításokról vannak adataink: Szenczi Kertész [...]


beszúr

beszúr

beszúr