Egykori Ipariskola – jelenlegi Műszaki Egyetem, Kolozsvár


Az épület Malom utcára néző főhomlokzatát a vakolt aljzat, melynek felső részét egy féltórusz és egy plintosz tagolja, egy egyszerű középheveder, és a kiugró párkányzat határozzák meg. A homlokzat felső regiszterének tagolása  a ión építészet szabályai szerint alakul: felszínén egy sor ión kiképzésű pilaszteren és oszlopon nyugvó, architrávból, üres frízből és faragott párkányból álló gerendázat jelenik meg, amelyet a ión kánontól eltérő módon, [...]

Református Kistemplom, Marosvásárhely


A református Kistemplom a Ştefan cel Mare (hajdan Szent Miklós, majd Gecse Dániel) utca nyugati házsorában helyezkedik el. Hosszú hajója megközelítőleg kelet-nyugat tájolású, keleten homlokzati középtoronnyal épült, nyugati vége félköríves lezárású. A főbejárat a torony alatt nyílik, a déli odalon és a [...]

szabadkőműves irodalom


A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]


beszúr

beszúr

beszúr