Kultúrpalota, Arad


A város kultúrpalotája a központtól alig néhány lépésnyire, a Maros partján áll, a Drăgălina és a George Enescu utca sarkán, átlósan elhelyezve. Alaprajza szabálytalan ötszög alakú, főhomlokzatát az oszlopos, timpanonos bejárat határozza meg, valamint az épület előcsarnoka fölött emelkedő, négyszögű torony. A bejárati oszlopsor két szélén kompozit fejezettel ellátott [...]

Régi városháza, Kolozsvár


Kolozsvár Főterének délkeleti sarkát uralja az elegáns, héttengelyes homlokzatú városháza épülete. Az U alaprajzú épület a Király (Brătianu) utcáig kinyúló telek északi oldalán fekszik, melynek nyugati szélén csaknem a hátsó utcáig érnek az épület utólagosan hozzátoldott [...]

Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig


Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]


beszúr

beszúr

beszúr