nyomtat

megoszt

Moskovits-palota (Szent László tér), Nagyvárad
Utolsó frissítés:  2011-02-05
Szerző:  Pál Emese


A műemlék adatai
Cím: Nagyvárad, Vasile Alecsandri utca, 1. szám
Kód: BH-II-m-B-01028
Datálás: 1910-1911

Történeti adatok

A Szent László térre (ma Piaţa Unirii) merőleges Zöldfa utca (ma Vasile Alecsandri) sarkán a XX. század elején a földszintes Nikolits-ház, mellette pedig az egyemeletes Diamandi-ház emelkedett, melyet 1905-ben ifj. Moskovits Mór és Moskovits József vásárolt meg. A zsidó élelmiszeripari vállalkozó család tagjai, Moskovits Mór és fiai 1910-ben egy háromemeletes bérház építésébe kezdenek, melyet a nagyváradi származású építész-testvérpár, Vágó László és Vágó József tervezett. Az első fázisban csak a kis Nikolits-ház bontásához kezdenek hozzá és még 1910-ben elkészülnek a Zöldfa utca sarkán levő három tengelynyi résszel. 1911 januárjában már a Diamandi házat bontják, ennek helyén az év végére felépült a Moskovits-palota teljes Szent László téri része. A kivitelező cég a nagyváradi Incze Lajos és fiai volt.

 

 

A bérház földszintjét üzletek népesítették be, az első emeleten kalapszalon, emellett a Nagyváradi Bank és Kereskedelmi Rt. Székháza foglalt helyet. Az épület emeleteinek utcára néző részén 3–4 szobás lakások, míg az udvarra néző oldalon 1–3 szobás, kevésbé tágas lakások voltak. 1913 márciusában a Moskovits-palota udvarán Udvari Kávéház néven kávéházat alakítottak ki.


A műemlék leírása

A Moskovits-palota belső udvar köré szerveződő négyzet alaprajzú, háromemeletes saroképület. A tömbszerű épület szerkesztésmódja világos, kiegyensúlyozott. A homlokzat kialakítására a homorú és domború felületek váltakozása, a szimmetriára és a harmóniára való törekvés jellemző. Szent László téri homlokzatán a tető síkjából két törtvonalú háromszögoromzat emelkedik ki, ezek a Zöldfa utcai homlokzatról hiányoznak. A két felső szint domború kiképzésű falszakaszai és az ablakok könyöklője alatti élekbe összefutó homorú mezők teszik mozgalmasabbá a homlokzatot, melynek visszafogott díszítését a népi varrottasokat idéző fehér és zöld majolikalapok adják. Az ablakok elosztása változatos, az első és második emelet ablakai egyszerű, egyenes lezárásúak, melyek a kidomborodó részeken keskenyebbé válnak, a harmadik emelet ablakai lecsapott sarkúak. Hosszú keskeny ablakok jelennek meg a Zöldfa utcai homlokzat sarki részén is. A homlokzatot a néhány helyen feltűnő, különböző méretű, egyszerű geometrikus rácsozatú erkélyek teszik változatossá. Eredetileg a földszinti kirakatok fölött egységes cégtáblák sora húzódott, ezek mára eltűntek. A geometrizáló majolika-dekoráció mellett a koronázópárkány alatti rész díszítése is figyelmet érdemel. A néhány körvonallal felvázolt jelenetek munkafolyamatokat (ásó, cipekedő, terményt begyűjtő parasztok) és idilli jeleneteket (furulyázó pásztor a feleségével és gyerekével) ábrázolnak. Ezek a jelenetek, amelyek minden bizonnyal kapcsolatba hozhatóak a Moskovitsok foglalkozásával, Vágó József szociális érzékenységét tükrözik, aki a művészet és az építészet céljának az elesettek sorsának jobbá tételét tartotta.

 

Az épület Zöldfa utcai oldalán dongaboltozatos folyosón juthatunk az emeletre vivő lépcsőhöz, majd a körerkélyes belső udvarba. Az erkély korlátrácsain ugyanaz az egyszerű geometrikus díszítés köszön vissza, mint a homlokzatok erkélyeinél.

 

A Moskovits-palota a Vágó testvérek utolsó közös munkái közé tartozik, mely több korábbi épületükkel párhuzamba állítható. A hosszú, keskeny ablakokkal áttört, a homlokzat síkjából kidomborodó falrészek két budapesti épületükön, a Gutenberg-házon és az Árkád-bazáron is felfedezhetők, a nagyváradi épület tömegszerkesztése azonban a Gutenberg-ház oldott hullámzása és az Árkád-bazár sarkának szigorú geometrizmusa közé helyezhető el. A majolika díszítés és a homlokzat felső részének jelenetei is mindkét budapesti épületen jelen vannak, sőt a budapesti Kereskedelmi utazók egyesületi házának építésére kiírt pályázaton II. díjat nyert tervükön (1908) is. Az épület tömegszerkesztése leginkább a debreceni, időközben lebontott Alföldi Takarékpénztárral rokonítható. A Moskovits-palotán, mint az említett épületeiken általában, a bécsi szecesszió nagy mesterének, Otto Wagnernek a hatása érzékelhető, a népművészeti motívumokból fejlesztett geometrikus minták pedig Lechner-hatásként értelmezhetőek.


Válogatott irodalom
Gerle János–Kovács Attila–Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. 207, 261.
Hârca, Rodica: Oradea. Decoraţii Art Nouveau. Oradea, 2007. 86–87.
Lambrichs, Anne: Vágó József. Budapest, 2005. 68, 70.
Paşca, Mircea: Operele arhitecţilor Vágó József şi Vágó László la Oradea. Oradea, 2005. 26–28.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége. Nagyvárad, 2005. 234–235.
Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Nagyvárad, 2002. 127–128.



Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra