nyomtat

megoszt

Darvas – La Roche ház, Nagyvárad
Utolsó frissítés:  2010-02-28
Szerző:  Emődi Tamás-Paşca, Mircea


A műemlék adatai
Cím: Str. Vulcan Iosif 11.
Kód: BH-II-m-B-01090
Datálás: 1910 – 1911

Történeti adatok

A Darvas-ház a Iosif Vulcan utca (egykori Rimanóczy) 11. szám alatt áll és méltán tekinthető a legeredetibb szecessziós stílusú váradi magánháznak, egy európai színvonalú századfordulós épületnek.

 

Az épület a második villa, amelyet a Vágó-testvérpár Váradon tervezett és egyik utolsó közös alkotásuk is egyben. Stilisztikai szempontból a terv a testvérpár második alkotói periódusához sorolható, melyre jelentős mértékben hatott a bécsi szecesszió geometrikus vonulata s amelyben véglegesen kialakult a Vágó-testvérek sajátos stílusa. Az épület annak a stilisztikailag egységesnek mondható csoportnak része, melyhez a Moskovits-palota, az Árkád Bazár vagy a mára elpusztult budapesti Feld színház (vagy Városligeti Színház) tartoznak és szorosan rokonítható a budapesti Schiffer-villával, melyet mintegy előrevetít. A ház a totális művészet jegyében fogant, mely egy sajátos és egységes környezet megteremtését tűzte ki célul. A Vágó-testvéreknek saját egységes filozófiájuk volt a műalkotásról, az építészeti alkotásról, nem vettek át vagy alkalmaztak már meglévő formanyelvet, rendszereket.

 

A megrendelő Darvas Imre nagyváradi faipari nagyvállalkozó volt. Cége idővel részvénytársasággá alakult, melyben a főrészvényes ő és egy bázeli bankár, Alfred La Roche voltak. Darvas 1908. május 7-én vette meg Erlich Ignáctól a Rimanóczy utca 11. szám alatti házat 54 ezer koronáért, így az új tulajdonosok Darvas Imre és felesége, Schutz Margit lettek.

 

A Darvas-házról két terv maradt fenn, a mai állapot a második tervvariáns egy változata. 1909. április 8-án szerzi meg a Darvas-házaspár az építési engedélyt, az épületet pedig valószínűleg 1910-ben építi fel Sztarill Ferenc helyi vállalkozó. A hátsó, Körös felőli szárnyat 1912-ben emelték, Vágó László 1912. február 27-i keltezésű terve alapján, a fővállalkozó ekkor Incze Lajos és társa.


A műemlék leírása

A hátsó bejárati kapu fölötti táblán „La Roche és Darvas faipari vállalat" felirat volt látható, eszerint itt rendezték be az irodákat.

 

Az L alaprajzú Darvas-ház északi homlokzata a Iosif Vulcan utca zárt utcafrontjába illeszkedik, hátsó homlokzata egy kertre illetve a Körösre néz. Az L alaprajz udvari szárnya földszintes, a főépületre merőleges és 1912-ben épült. A Vágó-házhoz hasonlóan az épület elrendezése magaspince, földszint és emelet.

 

A főhomlokzat tiszta és jól lehatárolt, egyensúlyban levő tömbökből áll. Az épület tömegét alapvető mértani testek alkotják s noha az elrendezés vízszintes térfűzésre utal, az épülettömbök az elrugaszkodás hatását keltik. Az egyensúlyt a szélső, frontba illeszkedő tömbök vertikalitásának és a középső rész valamint az egész épület domináns orizontalitásának összhatása hozza létre.
A homlokzat kialakítása és asszimetriája a belső szerkezeti elrendezést vetíti ki.

 

A főhomlokzat kompozíciója rendkívül érdekes az őt alkotó tömbök megformálása révén. A magas, mozaiktáblákkal fedett lábazat az utcafront vonalát követi, kétoldalt felemelkedik a szélső épülettömbök hasonlóan kialakított felületére.

 

A jobboldali tömb mellet található a parabolaívű árkádos bejárat hasábja, tetején nyitott erkéllyel. Az öntöttvas erkélykorlát sarkán egy emberalak ölel át egy nagyméretű amforát. Az erkély fölé a bejárat formájára utaló és a városligeti Feld színházéra hasonlító ívelt tető hajlik.

 

A kiugró jobboldali tömb magas háromszögű oromzattal záródik, mely kihangsúlyozza e rész vertikalitását. Mindkét szélső homlokzati résznek a két szintet átfogó ablaknyílás-csoportját ívelt metszetű, féloszlopszerű, alul és felül mozaikdíszekkel sávozott osztók tagolják függőleges mezőkre, ezekbe nyílnak a magas és keskeny négyszögű ablakok. Az osztókat alaprajzban körív mentén helyezték el. A két szint ablakcsoportjait négyzetekkel díszített sáv választja el egymástól. A baloldali tömb vízszintes párkánnyal záródik, mely a sarkokon akrotérionokra emlékeztető stilizált elemekkel ível fel.

 

A két szélső homlokzati rész közötti szakaszban az épület visszaugrik, itt a földszinten két, az emeleten három ablak töri át a vakolt homlokzati felületet. A főhomlokzat egyenes vonalai és hangsúlyos geometrikus kialakítása a bécsi szecesszió két meghatározó képviselője, Otto Wagner és Josef Hoffmann hatásáról árulkodik és előrevetíti a budapesti Schiffer-villa formáit.

 

A Darvas-ház első tervvariánsához képest a megépült változat erőteljesebben tükrözi Vágó József geometrikus szerkesztésekre, asszimetriára és keményebb formákra hajló stílusát. A két oldalsó tömb és a lábazat felületét alkotó mozaiklapok összeillesztésénél párhuzamos sorokba rendezetten kerámiakorongokat fogtak a falba, ezeknek azonban kizárólag díszítőszerepe van. Ugyanezt a díszítő és ritmusképző megoldást alkalmazta Vágó az Otto Wagner hatását mutató budapesti Árkád bazárnál.
Noha egészében az épület a bécsi szecesszió világát idézi is, a dekoratív elemek a népművészetből és a természetből táplálkoznak, mint a Vágó testvérek más alkotásainál.

 

Érdekes az épület domináns geometrikusságának és a naturalista, többé-kevésbé stilizált díszítőelemeknek az együttélése.
Az önöttvas elemek lényeges részét alkotják az épületben alkalmazott formanyelvnek, kivitelezésükre különös gondot fordítottak. Az ablakok osztóinál használt, virágokat alkotó mozaikdíszeket színes üvegből rakták ki.

 

A belső elrendezést utólag több ponton módosították, így az eredeti funkciókat csak a tervvariánsok alapján sejthetjük. A fő lakosztályt a nagy földszinti hall, a főbejárattól jobbra sorakozó helyiségek, valamint az emeleti termek alkották. Az emeleten egy központi előszoba található, közvetlenül ide vezet a földszintről a lépcső. E köré szerveződik az emelet többi terme és szobája. Az utca felé öt helyiség, az udvar felé pedig egy szalon, üvegház, a kiszolgáló terek és a szolgálati lépcső csatlakozik. A bejárattal ellentétes oldalon az udvar felé a négy magas és keskeny ablakot festett üvegablakok díszítették. A lépcsővel ellentétes falat vászonra festett táblakép díszíti, amelyen fát vágó parasztok jelenete figyelhető meg.

 

A Darvas-ház az azonos időszakban felépült budapesti Schiffer-villával rokonítható. Mindkét épületnek egyszerű, letisztult, mértanias homlokzata van, a belsőket viszont népművészeti és természeti ihletésű elemek díszítik. Nem ismerjük a vitrók, az öntöttvas elemek, a festett pannók valamint a bútorzat tervezőit.

 

A Darvas-ház a legelegánsabb és legkorszerűbb váradi rezidenciák egyike volt. Egységes stílusa a századforduló művészeinek ideálját testesíti meg, a szecesszióra jellemző totális műalkotás és rafinált életvitel művészetének egyik legszínvonalasabb példája.


Válogatott irodalom
Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990.
Paşca Mircea: Operele arhitecţilor Vágó József şi Vágó László la Oradea. Oradea, 2005.
Péter I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană, Oradea, 2003.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 évés múltja és épített öröksége. Budapest, 2005.



Eszmecsere a szócikkről

Képek

beszúr más oldalra